Aki korábban a világ nagy pénzügyi központjai és luxusüdülőhelyei között utazgatott, az már csak volt szovjet tagállamokba meg Kínába repkedhet.
„Riasztóan jók" Trump újraválasztási esélyei. Továbbra is megy a szkander az uniós pénzek körül. A túlzott bérkiáramlás veszélyeire figyelmeztet a Valutaalap. Jót tenne-e Ukrajnának az EU-tagság? Az Amerikai Zsidó Kongresszus elnöke az izraeli válság ügyében szólalt meg. Így látják a legfontosabb nemzetközi kérdéseket a világlapok.
Az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy a tagjelölt országok felkészültségét áttekintve azt javasolják a tagállamoknak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, valamint – bizonyos feltételek mellett – Bosznia-Hercegovinával is.
Ursula von der Leyen azt ígérte, hogy az Európai Bizottság letesz az asztalra egy tervet még az év vége előtt, hogy ebből az elkobzott orosz vagyonból lehessen támogatni Ukrajnát. Korábban Ursula von der Leyen 50 milliárd eurós támogatást ígért a háborúban álló Ukrajnának, de több uniós tagállam ódzkodik a finanszírozástól.
A fogolytáborban az orosz katonák részére orvosi ellátást, napi háromszori étkezést biztosítanak, továbbá kapcsolatot tarthatnak rokonaikkal, és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői is folyamatosan kapcsolatba léphetnek velük.
Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést még 1990-ben kötötték meg és a NATO, valamint a megszűnőfélben lévő Varsói Szerződés országai írták alá.
Az összes számottevő nagyhatalomnak voltak "zsetonjai" a térségben, egyikük számára sem mindegy, hogyan rendeződik Izrael és a Hamász kiszélesedéssel is fenyegető konfliktusa, írja a politikai elemző.
Andrij Jermaknak nem tetszett, amit az olasz kormányfő mondott az orosz telefonbetyároknak.
A Wall Street Journal az USA arab szövetségeseihez fűződő viszonyát elemzi, míg a Guardian újságírója Izrael háború utáni kilátásait taglalja. Mindeközben továbbra is téma, hogy mi lesz Ukrajna sorsa és az orosz–ukrán konfliktus kimenetele. Szemle.
Valerij Zaluzsnij ebben arról beszélt, hogy a technológia jelenlegi szintjén állóháborúba torkollnak a harcok a frontokon.
Érzékenyen, játékosan, komolyan, a széppróza, a tudósítás nyelvén ír Paolo Giordano kortárs olasz író magyarul most megjelent, Tasmania című új kötetében arról, mi mentheti meg a globális válságba került emberiséget.
A Gázai övezetben jelenleg harminc-negyvenezer terrorista lehet, a helyiek pedig felsorakozhatnak a Hamász mellett, mert rettenetes dolgokat élnek át az izraeli támadások kereszttüzében. Nemzetközi lapszemlénk.
Tíz régiót, köztük Odesszát és Ivano-Frankviszkot is dróntámadás érte.
De hosszan értekezett arról, hogy Európának B-tervre van szüksége, mert Ukrajna nem győzhet.
A NAFO nevű civil szervezet világszerte demonstrációkat jelentett be az orosz agresszió ellen.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Vaszilij Nyebenzja természetesen Izraelről beszélt, és nem az Ukrajna nagyjából ötödét jelenleg megszállás alatt tartó Oroszországról.
